Kossuth-kifli
A barátaim majdnem szentté avattak, mert azt hitték, hogy én sütöttem meg a Sakktáblatortát :D pedig zsizzsik kollegina ügyességét dicséri a mű. Én jóval könnyebb fába süteménybe vágtam a fejszémet késemet: egy igazi békebeli nagymamás recept készült egy régi, kézzel írott füzetből.
Hozzávalók:
12 dkg vaj
25 dkg cukor
1 citrom leve és reszelt héja
4 tojás
12 dkg liszt
tetejére őrölt dió vagy mandula, esetleg durva kristálycukor
A vajat jól elkeverem a cukorral és a tojássárgájával. Nagymamám nem bízik a robotgépekben, az ő tanácsára először géppel jól kikevertem, majd kézi erővel hajtott fakanállal folytattam, amíg jó habos nem lett (lehet, hogy mégis megérdemlem azt a glóriát? ;) ). "Nagyon ki kell keverni, mert csak úgy könnyű és szapora."
Hozzáadom a citrom levét és héját, és a lisztből adagolok a tésztába egy keveset úgy, hogy a citromlébe kerüljön, és először azzal keverem el. Felverem a 4 tojás fehérjét, és felváltva keverek a tésztához egyszer lisztet, egyszer tojáshabot. Kikent, kilisztezett (vagy sütőpapírral bélelt) tepsibe teszem, tetejét meghintem darált dióval/mandulával vagy nagyszemű kristálycukorral (olyan kell,a mi nem olvad rá sütés közben) Előmelegített sütőben világossárgára sütni (tűpróba).
1 megjegyzés:
Ez mitől kifli?
Valahol elveszítettem a fonalat...
Megjegyzés küldése