A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldséges. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldséges. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 27., vasárnap

Kapros-zöldbabos-csirkés egytál

Az eredeti recept csincsilláé, nem is variáltam rajta sokat, csak az arányok és az alapanyagok kicsit mások, ez egy "hűtőtakarítós" vacsora volt. Nem tudok pontos mennyiségeket írni, nálam most a zöldbab dominált, kicsit több húst elbírt volna, de ennyi volt itthon :)

zöldbab (friss kb. 40 dkg + ecetes lében eltett kb. 20 dkg)
csirkecomb (kb. 50 dkg)
2 hagyma
1 nagy tejföl
1-2 főzőkanál liszt
1/2 csokor kapor (1 egészet is elbír)
1-1 paprika, paradicsom (opcionális)
só, pirospaprika
olaj

Pörköltalapot készítek. A csirkecombokat kifilézem, a húst - amennyire lehet- megpróbálom hasonló méretű darabokra vágni. Olajban hagymát pirítok, ha üveges, bele a hús, fehéredésig sütöm. Tűzről le, bele a pirospaprika, elkeverem, alacsony lángon kevés víz hozzáadásával párolom, ekkor mehet bele a paradicsom/paprika, amit most elfelejtettem.

Amikor a hús félig megpuhul, beleteszem a zöldbabot, és kevés víz hozzáadásával együtt főzöm-párolom őket. Főzelék és leves esetén a "rézsútban-lehelletvékonyan vágott" zöldbab híve vagyok, de ehhez valahogy jobban passzolnak a kis durungok. Fontos, hogy tényleg kevés víz legyen, akkor igazán jó, ha jó tömör a szaft.

Ha már majdnem kész, hozzáadom a felvagdosott kaprot, a végén a tejfölben elkeverem a lisztet, apránként higítom a szafttal, amíg langyos nem lesz, és akkor behabarom, átforralom, és kész is.

Eltalált választás volt a csirkecomb, pont megpuhult együtt a zöldbabbal. Az ecetes lében eltett zöldbab savanykás íze is nagyon passzolt. Finom azon melegében, bár másnap valószínűleg még jobb. Kenyérrel ettük.

2009. július 29., szerda

Angyalföldi muszaka


Ne keressétek a hozzávalók közt a görög lankákon legelésző birkák húsát, autentikus recept helyett ez a nekem leginkább tetsző verzió. Külön felkeltette az érdeklődésemet a besamelmártás extra könnyű elkészítése, és nem éreztem különbséget a végeredményben. Nagyon finom volt, kellően szottyos, a kakukkfű remekül kiérződött az össz-ízhatásból. A fahéjat sokan írták, de nem mertem kipróbálni. Legközelebb.

Hozzávalók:

40 dkg darált hús (nálunk most sertés)
3 nagy krumpli
2 padlizsán
1 dl tej
2 EK liszt
2 dl tejföl (eredetileg 1 dl tejföl és 1 dl tejszín, de nem volt itthon)
2 tojássárgája
tetejére reszelt sajt
(sok) kakukkfű, szerecsendió, fehér bors, só, bors
olívaolaj

A krumplit sós vízben feltettem főni. A padlizsánt megmostam, vékony szeletekre vágtam, olajjal vékonyan kikent tepsibe tettem, sóztam, borsoztam, a tetejét is megkenegettem olajjal, és 10-15 percig forró sütőben sütöttem. 2 nagy tepsiben sült egyszerre - ha lett volna itthon ezüstpapír, most nem kéne mosogatnom, ehhh.

A tejben elkevertem a lisztet, átforraltam, majd megvártam, hogy langyosra hűljön, ekkor belekevertem 2 tojássárgáját, a tejfölt, kis szerecsendiót és fehér borsot. Közben a darált húst összekevertem sóval, borssal, sok kakukkfűvel, majd kevés olajon fehéredésig sütöttem. A főtt krumplit meghámoztam, vékony karikákra vágtam.

Egy cseréptálat vékonyan kiolajoztam. A következő sorrendben raktam a rétegeket: padlizsán - hús - krumpli - besamel - padlizsán - hús - krumpli - besamel. A tetejére reszelt sajt ment, nálunk most épp trappista, de el tudok képzelni igényesebb megoldásokat is :) Programjaink spontán alakulása miatt fél napot pihent a hűtőben, de nem ártott neki.

Másnap kb. 45 percet sütöttem kb. 180 fokon, először ezüstpapír (helyett egy ráborított tepsi) alatt, majd a tetején barnára pirítom a sajtot. A kép alapján bármi lehet a krumpli alatt, de higgyétek el, ez az. A padlizsános-besameles cucc az én szegényes eszközeimmel nem túl fotogén.

Ez a recept volt a kiindulópont.

2009. április 2., csütörtök

Csír ap!


Igazság szerint ez magamnak kéne mondogatni. Boldogan belevágtam a csíráztató bizniszbe, hiszen piece of cake, és ha feleolyan egészséges, mint amennyire mondják, már megérte.

Az első adag tönkölybúzát Pécs mediterrán klímájában próbáltuk szárba szökkenteni. A 100 magból kikelt kb. 12 (ja, hogy ennek gyökere is van? ezt miért nem mondta senki?), manikűrollóval learattuk, megettük. Ezután lelkesen mostam a kristálytiszta forrásvízben a csap alatt a miniatűr brokkolimagokat, nem törődve azzal, hogy rámragadnak, összeragadnak, gusztustalanok. Naponta 2x mosogattam őket, nem törődve azzal, hogy rámragadnak stb. Aztán egyszer elfelejtettem a mosogatást, és amikor belestem a csíratálba, egy gonosz új civilizáció születésével kellett szembesülnöm, amely penészes brokkolicsírák képében készül Angyalföld durva leigázására. Mivel a feng shui szerint se tanácsos rohadt csírákat tárolni a nappali bal sarkában, ezért széles és gyors mozdulattal iktattam őket a kukába.

Most kissé kedveszegett vagyok. De nem adom fel! Az én csíratálamban is haragoszöld, erőtől duzzadó csíravadon lesz, mit vadon, csíraorgia. Addig is kivetítem nekik ezt a képet: I-lye-nek legyetek. Hallja a kolléga is ott a bal szélen?

A kép forrása egyelőre ;) ez

2009. január 17., szombat

Rakott kel

Az egyéves miatt próbálok magunknak olyan ételeket kitalálni, hogy egy füst alatt - a szükséges változtatásokat eszközölve - az ő ebédjét is el tudjam készíteni. Óvatos voltam eddig a hozzátáplálással, de már szépen haladunk a "normál" étkezés felé leszámítva azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy csajszikám az ételek állaga tekintetében kissé faxnis, tehát passzírozgatok rendületlenül. Cserébe bármit megeszik, amennyiben a bármi nem tartalmaz joghurtot és 1x1x1 mm-nél nagyobb egybefüggő ételdarabot.

Kísérletezéseim soron következő tárgya a kelkáposzta volt, kölöknek főzelék, nekünk rakott formában.

Hozzávalók:

1 kelkáposzta
50 dkg darált sertéshús
1 közepes hagyma
rizs (2 zacskó gyors rizs)
2 kis doboz tejföl + a tálaláshoz még 1
2-3 gerezd fokhagyma
sajt a tetejére
só, bors, paprika

A káposztát megmosom, a leveleket sós vízben felteszem főni pár gerezd fokhagyma társaságában. A gyerkőcnek kiválasztok 4-5-6 finomabb zsengébb levelet a közepéről, és megcsinálom a főzelékét. Pörköltalapot készítek (olajon apróra vágott hagyma üvegesre pirít, tűzről levéve pirospaprika bele) majd tűzre visszatéve darált húst jól belekeverem, sóval, kevés borssal ízesítem és kis vízzel megpárolom benne. Eközben kifőzöm a két zacskó rizst (tudom, béna dolog, de rettegek a rizsfőzéstől, Uncle Ben's a barátom).

Egy jó öblös tűzálló tálat kivajazok, és ebben a sorrendben fektetem le a rétegeket: kellevelek - rizs - hús- sok tejföl - kel- rizs- hús- sok tejföl - kel - tejföl - sajt. Mi elég tejfölománok vagyunk, 2 kis doboznyi simán elfogyott a készítéshez + tálaláskor a tányérban még kapott egy kicsit.

Előmelegített sütőben addig sütöm, amíg szépen ráolvad a sajt, és megbarnul a teteje.

házikoszt   © 2008. Template Recipes by Emporium Digital

TOP