Csokoládépite

Avagy "Klercsa néni-féle". Igazi békebeli süti. Karácsonyra szoktuk csinálni, nem mintha annyira bonyolult lenne, hogy kiérdemelné ezt a státuszt, csak valahogy így alakult. Most megfűztem a nagyit, hogy mutassa meg, és jól jártam, mert végre tudom, hogy kell szakszerűen elmorzsolni a lisztet a vajjal késes robotgép híján.

Hozzávalók

a tésztához:

15 dkg vaj
18 dkg liszt
1 tojás sárgája
4 EK hideg víz

töltelékhez:

5 tojás + az előző fehérje
20 dkg cukor
15 dkg őrölt dió
1 tábla étcsoki (de ne túl keserű, én Boci 50%-ost használtam)
kevés reszelt citromhéj (kb. 1/3, de ízlés szt)

A vajat gyors mozdulatokkal elmorzsolom a liszttel. Gyorsan összegyúrom a tojássárgával (a fehérjét félreteszem a töltelékhez) és a vízzel, majd két részre osztom, az egyik picit nagyobb legyen, mint a másik. Kivajazok-lisztezek egy tepsit, sütőpapír és teflon nem játszik, mert a tepsiből kell a végén kivágni a szeleteket.

Lisztes gyúródeszkán kinyújtom a tésztákat úgy, hogy tepsinagyságú és -alakúak legyenek. Először a kisebbet csinálom meg, félreteszem a gyúródeszkán, ez lesz a teteje - figyeljünk arra, hogy mindig legyen alatta liszt, nem nagy élmény a vékony tésztát felvakargatni és sávokban leszedni. A nagyobb cipót ugyanolyan vékonyságúra és alakúra nyújtom, majd lesz egy kis reszli, ezt tegyük félre, jó lesz a tetejét foldozgatni.

Az alját belefektetem a tepsibe (ez nem könnyű, mert vékony a tészta, de koncentráljunk a végeredményre).

Most jön a krém. A tojássárgákat habosra keverem a cukorral. Megolvasztom a csokit, hozzáadom, a citromhéjat is. Felverem a tojásfehérjéket, majd felváltva a dióval óvatosan a csokis masszába forgatom.

A krémet ráöntöm a tepsiben lévő tésztára, eligazgatom, majd a teteje-tésztát ráillesztem, ez se könnyű, ha nincs konyhalányunk, de a gyúródeszka sodrófa segít. Szép sorban megszurkálom villával, és tűpróbáig sütöm. Langyosan megszórom porcukorral.

Mascarponés sárgarépafőzelék

Mióta a gyerek intézményesült, totál beszippantotta a hús-krumpli-tészta háromszög, nekem meg különböző furmányokat kell kieszelnem, hogy zöldségeket is egyen. Ez a többszöri próbálkozásra kikísérletezett sárgarépafőzelék például egy sikersztori, győztem lapátolni. Az is bebizonyosodott, hogy a SRF nemcsak gyerek-horrorkaja tud lenni: nekünk, felnőtteknek is kifejezetten ízlett.

Hozzávalók:

sárgarépa
vaj
tej
kevés liszt
mascarpone
alaplé, ha van
petrezselyemzöld
só, cukor

A sárgarépát nagylyukú reszelőn lereszelem. Vajat forrósítok, megpirítom rajta a répát, majd vízzel/kevés alaplével (jégkockatartóban is szoktam fagyasztani, 2-3 kocka) párolom, cukrozom, sózom.

Ha majdnem puha a répa, kevés lisztet rászórok, azzal pirítom kicsit tovább, majd felöntöm tejjel, és megküldöm egy kis mascarponéval is a selymesség kedvéért. Jó sok apróra vágott petrezselyemmel megszórom és átforralom.

Párolt hússal ettük. Pontos arányokat nem tudok írni, találomra csináltam azon igyekezve, hogy olyan közepesen folyós főzelékállaga legyen. Az lett.

Lilla receptje volt a kiindulópont.

Csirkés-gyümölcsös-beledobálós öntöttvas edényben

Bevetésen a karácsonyra kapott jó kis öntöttvas edényem.

Hozzávalók:

3 egész csirkecomb
sok fokhagyma
2 lilahagyma
20 dkg sütőtök
6-7 szem aszalt barack
6-7 szem aszalt szilva
1 kg kisszemű krumpli
kevés szalonna
libazsír

Az öntöttvas-edényt libazsírral kikenem. A csirkecombokat félbevágom, bedörzsölöm fokhagymával, sőt, vágok rajtuk egy kis lyukat, és mindegyikbe teszek is egyet, sózom. Mellédobálom a barackot, szilvát, felkockázott (nyers) sütőtököt, fokhagymagerezdeket, lilahagyma-szeleteket. A receptben szereplő mértékek tetszés szerint változtathatók, ez elég intuitív étel :) a húsokra kis szelet szalonnákat teszek, majd fedő rá és be a sütőbe. Közben a krumplit meghámozom, kisebb darabokra vágom, sózom, megy a szintén kar. aj. párolóba. Amikor a hús megpuhult, a krumplit beleöntöm az edénybe, fedő le, magasabb rácsra fel, kicsit meglocsolgatom a zsírjával és grillt neki. Ha szép pirosra sül, kész. Gyümölcssaláta hiányzott volna még hozzá, majd legközelebb.

Kapros-zöldbabos-csirkés egytál

Az eredeti recept csincsilláé, nem is variáltam rajta sokat, csak az arányok és az alapanyagok kicsit mások, ez egy "hűtőtakarítós" vacsora volt. Nem tudok pontos mennyiségeket írni, nálam most a zöldbab dominált, kicsit több húst elbírt volna, de ennyi volt itthon :)

zöldbab (friss kb. 40 dkg + ecetes lében eltett kb. 20 dkg)
csirkecomb (kb. 50 dkg)
2 hagyma
1 nagy tejföl
1-2 főzőkanál liszt
1/2 csokor kapor (1 egészet is elbír)
1-1 paprika, paradicsom (opcionális)
só, pirospaprika
olaj

Pörköltalapot készítek. A csirkecombokat kifilézem, a húst - amennyire lehet- megpróbálom hasonló méretű darabokra vágni. Olajban hagymát pirítok, ha üveges, bele a hús, fehéredésig sütöm. Tűzről le, bele a pirospaprika, elkeverem, alacsony lángon kevés víz hozzáadásával párolom, ekkor mehet bele a paradicsom/paprika, amit most elfelejtettem.

Amikor a hús félig megpuhul, beleteszem a zöldbabot, és kevés víz hozzáadásával együtt főzöm-párolom őket. Főzelék és leves esetén a "rézsútban-lehelletvékonyan vágott" zöldbab híve vagyok, de ehhez valahogy jobban passzolnak a kis durungok. Fontos, hogy tényleg kevés víz legyen, akkor igazán jó, ha jó tömör a szaft.

Ha már majdnem kész, hozzáadom a felvagdosott kaprot, a végén a tejfölben elkeverem a lisztet, apránként higítom a szafttal, amíg langyos nem lesz, és akkor behabarom, átforralom, és kész is.

Eltalált választás volt a csirkecomb, pont megpuhult együtt a zöldbabbal. Az ecetes lében eltett zöldbab savanykás íze is nagyon passzolt. Finom azon melegében, bár másnap valószínűleg még jobb. Kenyérrel ettük.

Tudjunk röhögni...

... magunkon.

Bár én nem tartom magam gasztrobloggernek, a blogot sem gasztroblognak - de fölösleges a magyarázkodás, inkább megyek, szórok a fejemre egy kis frissen aprított* bazsalikomot a balkonládából :)

* bocs: mozsárban tört

Angyalföldi muszaka

Ne keressétek a hozzávalók közt a görög lankákon legelésző birkák húsát, autentikus recept helyett ez a nekem leginkább tetsző verzió. Külön felkeltette az érdeklődésemet a besamelmártás extra könnyű elkészítése, és nem éreztem különbséget a végeredményben. Nagyon finom volt, kellően szottyos, a kakukkfű remekül kiérződött az össz-ízhatásból. A fahéjat sokan írták, de nem mertem kipróbálni. Legközelebb.

Hozzávalók:

40 dkg darált hús (nálunk most sertés)
3 nagy krumpli
2 padlizsán
1 dl tej
2 EK liszt
2 dl tejföl (eredetileg 1 dl tejföl és 1 dl tejszín, de nem volt itthon)
2 tojássárgája
tetejére reszelt sajt
(sok) kakukkfű, szerecsendió, fehér bors, só, bors
olívaolaj

A krumplit sós vízben feltettem főni. A padlizsánt megmostam, vékony szeletekre vágtam, olajjal vékonyan kikent tepsibe tettem, sóztam, borsoztam, a tetejét is megkenegettem olajjal, és 10-15 percig forró sütőben sütöttem. 2 nagy tepsiben sült egyszerre - ha lett volna itthon ezüstpapír, most nem kéne mosogatnom, ehhh.

A tejben elkevertem a lisztet, átforraltam, majd megvártam, hogy langyosra hűljön, ekkor belekevertem 2 tojássárgáját, a tejfölt, kis szerecsendiót és fehér borsot. Közben a darált húst összekevertem sóval, borssal, sok kakukkfűvel, majd kevés olajon fehéredésig sütöttem. A főtt krumplit meghámoztam, vékony karikákra vágtam.

Egy cseréptálat vékonyan kiolajoztam. A következő sorrendben raktam a rétegeket: padlizsán - hús - krumpli - besamel - padlizsán - hús - krumpli - besamel. A tetejére reszelt sajt ment, nálunk most épp trappista, de el tudok képzelni igényesebb megoldásokat is :) Programjaink spontán alakulása miatt fél napot pihent a hűtőben, de nem ártott neki.

Másnap kb. 45 percet sütöttem kb. 180 fokon, először ezüstpapír (helyett egy ráborított tepsi) alatt, majd a tetején barnára pirítom a sajtot. A kép alapján bármi lehet a krumpli alatt, de higgyétek el, ez az. A padlizsános-besameles cucc az én szegényes eszközeimmel nem túl fotogén.

Ez a recept volt a kiindulópont.

Őszibarackos marcipános süti édesszájúaknak

Hozzávalók:

150 gr marcipánmassza
250 gr puha margarin
250 gr liszt
250 gr porcukor
1 citrom héja
50 gr darált mandula
5 tojás
1 csipet só
7 szem őszibarack
sárgabaracklekvár

Egy kb 20*30 cm-es tepsit kivajazok, kilisztezek vagy sütőpapírral kibélelem. Az őszibarackokat meghámozom, kimagozom, egy kevés citromlével meglocsolom és félreteszem. A sütőt előmelegítem 180 fokra.
A marcipánt egy keverőtálba reszelem vagy nagyon apró darabokra vágom, a vaníliáscukorral, a citromhéjjal, a sóval és 1 egész tojással összekeverem. A puha margarint a porcukorral nagyon habosra keverem. Hozzáadom a marcipános keveréket és az egészet tovább habosítom.
A maradék 4 tojást habosra felverem és a mandulával valamint a liszttel felváltva a marcipános-vajas keverékhez adom.
A tésztát egyenletesen eloszlatom a tepsiben, a tetejére nagyon sűrűn rászeletelem a barackokat.
Betolom a sütőbe és kb 35 perc alatt aranybarnára sütöm. Amikor kiveszem baracklekvárral megkenem a tetejét.

A tészta tényleg meglehetősen édes, érdemes hozzá kevésbé édes barackokat válogatni. Annak ellenére, hogy nincs a receptben sütőpor, a végeredmény könnyű, egy kissé morzsálódó tészta lesz. A receptet egy ősrégi osztrák Woman magazin gasztro rovatából fordítottam. Az éppen aktuális számban további őszibarackos receptek találhatóak.